Welcome! New York-ban jársz, egy olyan városban mely éjjel- nappal talpon van. Jelenleg 2013 szeptemberében vagyunk, és még iskolakezdés előtt állva érkeznek haza a diákok.
Mindenki hazajön a nyaralásból, patrikra járnak, élvezik az utolsó napokat. Már nem sokáig.
Gyere, légy részese ennek a világnak!
Belépés
Staff
Theo
Neon
Linus
Chatbox
Legutóbbi témák
» pander 4ever Vas. Ápr. 12, 2020 9:02 am by Hyde Hyde
Hozzászólások száma : 4 Join date : 2013. Nov. 06.
Tárgy: Waddie & Lola → do or die Kedd Nov. 12, 2013 9:44 am
Where did the party go?
Pár dolgot tudok biztosra, mégpedig a következőket: biológia órán egy ismeretlennel kell együtt dolgoznom, kinek a neve nagyon hasonlít egy nőjéhez, valamint azt, hogy egy idegen, bunkó könyvet írt rólam és a barátaimról. Ez még alapjában véve nem lenne gond, na jó, az hogy egy ismeretlen lány/ fiúval kell dolgoznom igenis kiveri a biztosítékot, mármint az, hogy könyvet írtak rólam, mert ez azt jelentené, hogy érdekesebb az én életem mint a sajátja. Meglennék hatva, talán még örömkönnyekkel teli szemmel ugrálnék, ha megtudnám ki írta a könyvet… de így nem. Meglátta milyen is vagyok igazából, ezzel pedig teljesen elrontott mindent, legalábbis engem belül. Sóhajtok, majd inkább kizárva a gondolataim forgatagát nézek a mellettem ülő lányokra, akik lelkesen beszélgetnek valami fiúról. Nem ismerem, legalábbis a neve nem cseng úgy, mintha sokszor használtam volna. Aztán beugrik. Waddie a biológia partnerem neve, és a lányok fő témája. - Miért beszéltek róla? – kérdezem meg tőlük felkelve a fűről és félmosolyt engedve magamnak. Sally meglepett szemekkel néz rám, majd egy számomra nagyon ismeretlen személy fele bök. Ő lenne a partnerem? Tágra nyílt szemeimet egy széles mosoly váltja fel, majd felkapva a táskámat indulok el a padja felé azzal a tervvel, hogy meg fogom ismerni. Legalább most tudjam meg, hogy képes leszek e vele dolgozni, nem akkor mikor már nyíltan kell a témára koncentrálni és mindent sikamlósan csinálni. Érzem, hogy barátnőim tekintete a hátamat égetik, ez pedig még nagyobb mosolyt csal az arcomra. Egyszerűen remek lesz, érzem előre. Kiengedem a hajamat, megigazítom a felsőmet majd mielőtt odamennék hozzá egy rágót is bekapok, nem szeretném, ha megérezné rajtam a füves cigi utolsó illatát, meg a kezemen lévő ’karcolásokat’ sem szeretném, ha felfedezné. - Leülhetek? – kérdezem mosolyogva, megállva fele szembe és csak nézek rá. Nem fogok leülni, mert ha azt mondja ez a hely igenis foglalt valakinek, akkor arrébb állok és inkább máskor fogom megismerni. - Lola vagyok, biológián partnerek leszünk. Gondoltam közelebbről is megismerhetnénk egymást, ezért mertem ide pofátlankodni.